Erdélyi Római Katolikus Státus, 1653.-1932. nov. 17.: katolikus önkormányzat az →erdélyi püspökségben. - Szervezete az erdélyi kat-ok összességét képviselő →státusgyűlés és a határozatokat végrehajtó →igazgatótanács. Természetes és törv-es feje a mindenkori erdélyi (gyulafehérvári) mpp. - Története: Az 1556: főpásztor nélkül maradt katolikusok fölismerték, hogy maguknak kell megvédeniük egyházukat.  A székely községek maguk intézkedtek isk-ikról, papjaikról, pléb-ikról, a pasztorációról, a tp-ok karbantartásáról, védelméről, jövedelmeiről, sőt peres ügyeik intézéséről is. Az egyhközs-ek igazgatása a plnosra tartozott, akit a →templomatya és melléje választott 2 nemes segített. A templomatyák  az egyh. jövedelmeket kezelték, a pap és a tanító részét kiadták, gondoskodtak az egyhközs. határozatainak végrehajtásáról. Melléjük szentegyházfiakat, →egyházfiakat választottak, akik büntették az ünnepszegőket, káromkodókat. Egyikük volt a sekrestyés, leveleket hordott, megidézett és parancsok végrehajtásában eljárt. - Az ~ neve az 1615-ös erdélyi ogy-ről való, amikor a kat. tagok Status Catholicorum néven tömörültek és adták elő sérelmeiket (→erdélyi országgyűlés). Az ~ jogszerűen 1653 óta létezett, amikor II. Rákóczi György jóváhagyta az ogy. és a kat. vegyes gyűlések, az ún. státusgyűlések határozatait, köztük az 1572: hozott törv-t, mely szerint a róm. kat. is →bevett vallás lett, s egyh., isk. és alapítványi ügyeit önálló gyűléseken intézhette.  Ettől kezdve az egyháziak a világi hívekkel közösen tanácskoztak, intézkedtek az egész egyhm-t érdeklő ügyekről, különösen az erdélyi ogy. idején. Az ogy-nek előterjesztéseket tettek, sérelmek ellen tiltakoztak s közvetítve az ogy. és a r. k-ok között, igyekeztek az Egyh. ügyét előbbre vinni. Alapítványokat, isk-kat létesítettek, ingatlanokat szereztek vissza, vikáriust választottak s fölügyeltek az egyes egyhközs-ek működésére. - A fejedség megszűnésével az ~ megszilárdult és fejlődött: 1711. VI. 22: 3 egyh-i és néhány világi képviselőből létrehozták az állandó  igazgatótanácsot.  - Az ~  működése 1767-1848: a →Catholica commissio idejében sem szünetelt, csak hatásköre csökkent. 1668-1866: 29 közgyűlési jegyzőkv. maradt fenn. - 1848: Kovács Miklós pp. szervező gyűlést hívott össze, mely kidolgozta az ~ szabályzatát és fölállított egy 24 tagú állandó biz-ot. Kir. jóváhagyást csak 1867: nyert a szabályzat, mely szerint az ~ mint egyhm. önkormányzat az általa kezelt egyhm. alapokból az áll. törv-ekkel összhangban egyh-akat, isk-kat és velük kapcsolódó más intézményeket tart fenn, és segítséget nyújt az erdélyi pp-nek a kat. tan- és nevelésügy kérdéseiben és a kat. közszellem kialakításában. A Sztszék 1895: szokásjog alapján tudomásul vette az ~t, működését a S. Congregatio Concilii 1904. VI. 1: hagyta jóvá. 1897: a státusgyűlés kimondta, hogy szabadkőművesek sem az ig-tanács, sem a státusgyűlés tagjai nem lehetnek. 1918. XII. 1: a gyulafehérvári határozatok III. 2. pontja az összes hitfelekezetet egyenrangúnak nyilvánította, biztosította önkormányzatukat. Ro. kötelezte magát, hogy "... az ország minden lakosának vallási különbség nélkül az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja". XII. 29: a rum. kormányzótanács elrendelte az összes egyh. hatóságnak, hogy a m. kormánnyal minden egyh., isk. és művelődési ügyben szakítsák meg a kapcsolatot. Az elcsatolás után az ~ első ülését csak 1920. IX. 29: tarthatta. 1921. III. 19: Majláth Gusztáv Károly gr. erdélyi és Glattfelder Gyula csanádi pp., IV. 9: Széchenyi Miklós gr. nagyváradi pp. Ferdinánd rum. kir-nak hűséget esküdött. - 1922: a rum. állam kisajátította az ~ kezelésében lévő vagyon nagy részét, ezért az ~ a Sztszékhez fordult védelemért. 1923: a rum. alkotmány 71. cikkelye megfosztotta szenátusi tagságától a 4 r.k. pp-öt, s csak "történelmi" egyh-nak ismerte el az uralkodó g.kel. és a kiváltságos g.k. mellett a r.k., a ref., az ev. és az unit. egyh-at. 1927. V. 10: a rum. kormány és a Sztszék konkordátumot kötött, amit 1929: közzétettek (de a rum. parlament nem tárgyalta), a nagyváradi és szatmári ppséget "aeque principaliter" egyesítették, az erdélyit a bukaresti érs-nek rendelték alá. - Már a →rumén konkordátum tárgyalásainak idején, 1923: Onisifor Ghibu kolozsvári egy. tanár megkezdte a támadásokat az ~ ellen, s ált. a lat. szert-ú egyh. és isk. javak ellen azzal a céllal, hogy ezeket megszüntessék és a g. kel-eknek megszerezze. Azt fejtegette, hogy az erdélyi katolicizmus különbözött a nyugati katolicizmustól, csupán pol. eszköz volt a m. áll. kezében a többi nemzetiség elnyomására és elnemzetietlenítésére. Vagyonát az áll-tól kapta, ezért a rum. áll., mint a m. államnak jogutóda, elveheti tőle. Elsősorban az isk-k és tp-ok fönntartását szolgáló, vallás- és tanulmányalapokat kezelő  ~t támadta. Azt akarta rábizonyítani, hogy pol. szervezet, sőt áll. az államban. Ezen túlmenően a kolozsvári tp-ok (Szt Mihály- és a piaristák gondozásában lévő akadémiai-tp.) elvételére biztatott. Az ~ képviselői folyóiratokban, röpiratokban védték intézményük létjogosultságát. Majláth pp. a konkordátum ratifikálását követő 1. státusgyűlésen azt remélte, hogy "a hosszú türelemmel és kitartással sikerült a r.k. anyaszentegyh. helyzetét biztos alapokra fektetni." Ghibut azonban a konkordátum megkötése csak újabb támadásokra ösztönözte. Kétségbe vonta az ~ jogi személyiségét, a konkordátumot módosító egyik pont értelmében is. A vall-ügyi min. az ~ ügyének kivizsgálására az ő elnökletével történelmi és jogi biz-ot alakított. Egy anakronizmus és egy kihívás: Az erdélyi Római R.k. Státus c. jelentése szerint az ~ veszedelmes szervezet, semmiféle törv-es és kánonjogi alapja nincs, megszüntetendő, s az általa visszaélés útján kezelt javakat az áll-nak el kell koboznia, s elsősorban a kolozsvári egy-nek kell átadnia.

1932. I. 20: az ~ a vád ellen Emlékiratban védekezett, történeti, köz- és egyhjogi érvekkel bizonyította, hogy törvényességénél fogva jogi személyiség. A Státus vezetői (Majláth pp., Gyárfás Elemér a Státus világi elnöke és Balázs András státusi előadó) személyesen vitték a memorandumot Rómába, s visszautasították a kormánynak főként a vagyonjogi vonatkozású föltételeit. S bár a szenátusban újabb támadás érte az ~t, 1932. V: megindultak a tárgyalások, előbb Bukarestben majd Rómában. A végleges megállapodásba nagyban belejátszott Doci nuncius is, kinek kérésére Suciu g.kat. érsek írásbeli nyilatkozatot adott arról, hogy a g. kat-ok nem kívánnak az ~ vagyonából részesedni. Ez tette lehetővé, hogy már V. 30: létrejöjjön az egyezmény, az "Accord", s az ~ helyett létrehozzák a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség Egyházmegyei Tanácsát. Ennek működését Márton Áron pp. 1948: felfüggesztette. 1951: a román áll. megprübálta újjáéleszteni a  ~t, eredménytelenül. Bálint Lajos 1991: újra engedélyezte az Egyházmegyei Tanács tevékeynségét, melyet ideiglenes biz. vezetett. E tanács 2001. V. 21: újjáalakult, 27 tagú ideiglenes igazgatótanácsot válaszottak és Csíkszeredai székhellyel kérték a bírósági bejegyzést. - Az ~ vagyona. A 19. sz. végén a státusi alapok nagyobbrészt állampapírokból és készpénzből álltak, kisebb felét képezte a kolozsmonostori uradalom. Az ingadozó értékpapírok helyett biztosabbnak látszó ingatlanszerzés kezdődött el. Ez a törekvés természetesen maga után vonta az adminisztráció kiszélesítését is. A birtokvásárlás leglelkesebb képviselői br. Jósika Lajos és fia, Samu voltak. Így került 1877: az ösztöndíjalap birtokába a Csáki-féle nagyalmási uradalom; 1885: Erdély legnagyobb birtoka, a Bethlen-féle radnóti uradalom; valamint a Bethlen Márktól vásárolt teremi és küküllővári uradalom; 1895: az alsóbajomi Eszterházy-uradalom. Így az ősi kolozsmonostori uradalommal együtt a Státus 15.000 hold erdő és 12.000 hold mezőgazd. ter-tel rendelkezett. Ezen ter-ek közben gyarapodtak. Jó munkavezetéssel és szakszerű gazdálkodással a birtokjövedelmek évről évre fokozódtak. Különösen a radnóti uradalom tűnt ki. Erdélynek egyetlen uradalma sem versenyezhetett vele. Minden remény megvolt arra, hogy a r.k. intézmények, isk-k megfelelő anyagi háttérrel működhessenek. A bizakodást letörte az I. vh. Igen nagy volt az anyagi kár. 1916: a székelyföldi menekülők pl. úgy tekintették Radnótot, mint r.k. közvagyont, s közprédává tették. 1918: az októberi forradalom a Státus gazdaságait sem kímélte. Az alsóbajomi és váralmási uradalmak elpusztultak a féktelen vandalizmus következtében. Azonban a menekülő nép pusztításainál és a forradalmi mozgalmaknál sokkal végzetesebbek voltak az erdélyi kormányhatósági intézkedések, a kényszerbérbeadások, s az azt követő kisajátítások, agrárreformok, melyek az erdélyi m. kat. isk-kat, intézményeket, tp-okat fosztották meg legfőbb erőforrásaitól. - A 2001: újjáalakult ~ megkezdte a ~ vagyonának visszaszerzését, a megvlébő vagyont 5 tagú kuratórium kezeli. Ku.P.-M.Jó.

Az erdélyi katolicizmus. Dicsőszentmárton, 1925:376. - Erdélyi lex. 1928:84. - Endes 1935:495. - Debreczy Béla: Az erdélyi kath. autonomia. Bp., 1938. (Dissz.) - Mihalovics 1942:326. - Marton 1993:74. - További irodalmát lásd az erdélyi püspökségnél! - MK 2001.V. 28.